Végre lecserélték a próbafülkében a tükröt!

                      Yeees!!!           
 Megtörtént!  Végre! Nagy volt  a felpróbált ruha a   boltban! Húsz-szor fordultam meg a tükör előtt, hogy jól látok-e?                           


 A múltkor a ruhavásárlás viszontagságairól írtam. Feltételezem,hogy nagyon sokan felismertétek a saját sztoritokat  a bejegyzésben, mert a legolvasottabb írások közé tartozik, itt a blogban.
Jelentem, ez az elkeserítő helyzet meg tud változni. Egy ruhát nem csak ki lehet hízni, hanem ki is lehet fogyni belőle:)!!!! Hurrrrá! Megvalósult a lehetetlen!:)

Történt ugyanis, hogy a lányom elcsábított vásárolgatni, szeretett volna egy farmert venni magának. Bár ez nekem nem az erősségem, pontosabban nem a kedvenc elfoglaltságom,beadtam a derekam.
Ennek legfőbb oka, hogy ezek a közös vásárlások mindig fergeteges jókedvben telnek,megesik, hogy üres kézzel térünk haza, de minden egyes alkalommal halálra nevetjük magunkat, és igen jól szórakozunk.
De ami most történt, minden várakozást felülmúlt.

Ha már ott voltam, azért jár nekem is a szemem, vajon magamnak találok-e valami csini veddfelkét:)
Ki is kaptam egy ígéretes darabot, kikerestem a méretemet, és gyorsan magamra húztam!
És eljött a kánaán!!!! Nagy volt rám a ruha!!!!!
Lógott rajtam, ahol feszülni kellett volna, bő volt, ahol szűk kellet volna hogy legyen. Ezt az élményt! Leírhatatlan érzés kerített hatalmába! Legszívesebben szétkiabáltam volna a boltban, hogy mindenki értesüljön róla: emberek lejjebb költöztem egy konfekció mérettel. Nem sunnyogtam ám vissza gyorsan a próbafülkébe, inkább körbementem , és még másik három tükörben is megnéztem magam! Közben pedig fülig ért a szám! Az első alkalom,hogy nem takarni, hanem mutatni akartam a ruhapróba eredményét!

Lehet eddig sem a vásárlást utáltam, hanem a kimenetelét? Erős a gyanúm:)

Egy biztos! A következő méretig meg sem állok! Jöhet itt strandszezon, majd síszezon, állok elébe!!!