Az egyik alkalommal, mikor éppen egy újabb harcot indítottam saját magam és a testtömegem ellen, úgy döntöttem, papírra vetem a történéseket! Jelenetek és érzések ezek a hétköznapokból. Testi-lelki hullámvasút, amit szerintem te is ismersz! Csak ezért merem Veled megosztani, mert tudom, egy cipőben járunk.
A blog jobb oldalán a "Napló" link alatt olvashatod ezeket az írásokat.
A sokkoló felimerés
Ez nem igaz! Már megint 85 kg-ot mutat a mérleg. 65 helyett. Hogy tud ez ilyen gyorsan megtörténni? Két hete még alig voltam több, mint 80. Na jó, 82. Miért is gondoltam, hogy ez majd jobb lesz? Lehet a kacsazsíros kenyér nem használ? Vagy a csoki teszi ezt velem? Nem mehet így tovább! Csinálnom kell valamit. Úristen! Augusztusban nyaralás a tengerparton! Vajon addig még tudok valamit alakítani?
De a nyár visszavonhatatlanul közeledik. Ujjatlan póló, rövid nadrág. Ilyen sonkákkal? Vagy takargatom majd megint és izzadok folyamatosan azon aggodva, hogy mennyire lehet rémísztő a testszagom?
Nem, azt már nem! Majd most megmutatom. Vége a zsilipfürdő állapotnak. Így nevezem magam közöttJ, mikor odáig jutok, hogy a fürdőkádban vagy előttem van víz, vagy mögöttem. Tetemes méreteim ugyanis megakadályozzák a víz átfolyását. Hogy ez megtörténhessen, hol a jobb, hol a bal tomporomon emelek egy kicsikét, csak amennyire a víznek szüksége van. Hál’ istennek, lapos kis résen is utat talál magának. Majd mikor elegendő és kiegyenlített vizszintet tudok magam körül, na akkor jön a relaxálás. Ami persze szörnyűlködésbe csap át. Ilyen testtel relaxálni. Hiszen mindent tisztán látok! Kiterjedt zsírraktárak védik testem egész felületét a kihűléstől. Igen, minden jó valamire.
De nekem ez nem kell! Nem akarok pánikszerűen átmenni az utca másik oldalára, ha rég nem látott ismerőst latok feltűnni.
Elkezdem a fogyókúrát még ma! Ebben a pillanatban!
Folyt köv.!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése