A legtöbben ott rontjuk el, hogy eleve olyan módszert választunk a vágyott formánk eléréséhez, ami már az elején gyanús. Már első ránézésre tudjuk, hogy nem nekünk való,mégis belevágunk.
Soha nem felejtem el, mikor egy olyan fogyókúrát kaptam az egyik barátnőmtől, ami tele volt marhahússal, hallal és olyan kajákkal,amiket nem csakhogy nem szerettem, hanem kifejezetten nehezemre esett megenni . Gondolhatod, mi lett ennek a vége? Néhány napos, a szó szoros értelmében vett szenvedés után, abbahagytam. Ez alatt a néhány nap alatt megéltem mindent: éhség, rosszullét,hányinger, depresszió.
De probáltam a szétválasztó diétát is, amikor is én mindig már a másnapra vártam, amikor ehetek majd valami mást is.
Te ismered magad a legjobban, alakítsd ki a saját verziódat! Gondold végig, hogy élsz, milyen ritmusa van a családi életeteknek, milyen feladataidnak kell megfelelned, igazítsd ehhez az életmódodat!
Gondold végig először is, hogy mi okozhatta az elhízásodat, mikor sikerült összeszedni a cuccost, és az minek lehetett a következménye. Ha ezt megfejted,máris előrébb vagy. Talán segítségedre lehet,ha elmesélem, ez nálam hogyan történt.
Mindkét szülés után sikerült visszaevickélnem egy normális, számomra teljesen megfelelő emberi formához. Ezt a minden napos mozgással, és visszafogott vacsorával még simán el tudtam érni. Majd ahogy telt az idő, azon kaptam magam,hogy a lassan de halál biztosan, évről évre pár kilóval több vagyok. Mikor ez a plusz már több, mint 10 kilónál járt, elgondolkodtam a dolgon. Persze megtaláltam a számomra legkényelmesebb magyarázatot: 30-on felül a nőknél ez természetes. Persze anyukám 100 %-san megerősített. Igen, ez nála is így volt, tehát nincs ezen mit csodaálkozni.
A valóság pedig tudod hogy nézett ki?
Nagyon sokat dolgoztunk, építettük a saját vállalkozásunkat. Rengeteg feladat minden napra. Idő hiányában leszoktam a gyaloglásról, mindenhová kocsival jártunk. A napi sportolás elmaradt, csak hébe hóba sikerült valami kis mozgást beütemezni. Bejött a képbe helyette a kiadós vacsora, hiszen akkor volt együtt a család, jól ki is használtuk az alkalmat,és még meg is dícsértük magunkat: egész nap dolgoztunk, ennyi jár:) Sajnos járt vele a következménye is: az örökös küzdelem a kilók ellen.
Ha ezt időben felismerem, pontosabban beismerem, akkor egy nagyon egyszerű képlettel-a mozgás visszaállítása, és a vacsora redukálása- elejét vehettem volna a további gyarapodásnak.
De én is a számomra kényelmesebb megoldást választottam. Jól esett hárítani. Pedig a semmitől még senki nem hízott meg! Légy magaddal őszinte, és fejtsd meg az okokat!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése