2011. december 6., kedd

Gyökeres változás!!!!!!!!!!!!


A  hallgatásnak is oka  van! Jelen esetben a következő produkció, ami  elvonta a figyelmet, de csak azért, hogy ott  még több  és hasznosabb  infót kaphass!!!
Magyarul: Elkészült  a  weboldal, ahol minden mozogni vágyó megtalálja a számítását!


www.fitfigur.hu

Látogass  el ide! Nézz  bele, tájékozódj, ha tetszik, csináld velünk!!!!!

Várunk nagy szeretettel!!!!


2011. október 18., kedd

Hölgyeim! Ez aztán a motiváció!:)

Ma  reggel találtam  ezt a  reklámfilmet! Lehet, nekem is ki kellene  találni valami hasonlót  az online fitness  oldalon?
Hamarosan indul, mar csak az utolsó simítások vannak hátra!
Addig élvezzétek  ezt, és " motiválódjatok!" :)

2011. október 17., hétfő

Már gyerekkorban is 40% a túlsúlyosok aránya!

Több statisztikai  jelentést is olvastam az  utóbbi időben az elhízottak arányáról. Mindegyik hasonló  adatokról  beszél. A felnőtt lakosság több mint  fele küzd komoly súlyproblémával világszerte.Természetesen országonként eltérések mutatkozhatnak. Ezek pedig helyenként igen meglepőek.
Mindannyian hallottunk már a mediterrán konyha előnyeiről. Talán próbáltátok is már. Lehet ízlik is! Ha nyaraltál már Olaszországban, tudod, hogy az étkezések kötelező velejárója a "pasta".


                                                                           Csak azt felejtik el eközben elmesélni, hogy a 2-9 éves
                                                                           korú  gyerekek között, Olaszorszagban van a legtöbb
                                                                           elhízott, majd Ciprus és Spanyolország jön a sorban.     
                                                                           Magyarország itt is előkelő helyen szerepel, a 4..
De vizsgálhatjuk a felnőtt kori cukorbetegséget, ahol szintén az itáliaik vezetik a mezőnyt.

Megfogalmazódik ezek után a kérdés, vajon tényleg jót tesz-e a sok pizza és  pasta? Lehet érdemes elgondolkodni a lisztek és gabonafélék fogyasztásáról!Hiszen többször bebizonyosodott már, hogy ezek elhagyásával drasztikus javulás áll be az egészségi állapotban,és a kilók száma is rohamosan csökkenni kezd.
Sőt, tovább megyek...a sok gluténérzékeny ember vajon tényleg beteg? Vagy csak normálisan reagálnak a szervezet számára előnytelen anyagokra?

Lehet ez örökre költői kérdés marad,és ennek megválaszolása nem is az én posztom!
Mindenesetre az én közérzetem sokat javult, mióta liszt nélkül élek, és ezt  kívánom mindenkinek!

2011. október 16., vasárnap

..mert elkezdett fogyni.....jobban is énekel!

Ismét műsoron az X-Faktor, ami sok tanulsággal szolgálhat Kinek így, kinek úgy:) Ki mit szür le belöle,mit lát benne.
Persze bizonyos szakmai ártalmak befolyásolhatnak minket. Valószínű velem is ez történt, mikor az utolsó adásból a következő  kijelentés ragadott meg. Malek Miklós szájából hangzott el a következő  vélemény:

" Elindult nála egy láncreakció. Azért, mert elkezdett fogyni,jobban bízik magában. Mert jobban magában,jobban is énekel"

Nem kivétel ez alól senki sem, még ha sztárnak készül, akkor sem!

Jó szórakozást  a videóhoz, ahol a "véleményezett"  énekel:)

http://xfaktor.rtlklub.hu/video/144753

2011. október 14., péntek

Semmi sem változott! Sem a szándék,sem a tartalom!

       A  közelmúltban arról tájékoztattalak  benneteket,hogy elindítjuk a  "kezdőknek és újrakezdők"-nek szóló  online fitness honlapunknak!

Ez így is van! Semmi nem változtatta meg a szándékunkat,miszerint lehetőséget kínáljunk mindazoknak, akik keresik a módját, hogy elkezdjenek mozogni!

Csak az időpont változott! Egy kis technikai malőr közbeszólt! Sajna  ez van!:(

DE!!!!!!!!!!

Ha már eddig vártál, remélem ez az egy hónap nem olyan nagy tragédia!
Dolgozunk az ügyön ezerrel, és jelentem nagyon jól haladunk! Addig is készítsd a tested -lelked a változásra!:)

Meglátod, Neked is menni  fog!!!

2011. október 12., szerda

Ennyire egyszerűűűűű!

Többször láttam már  ezt a kis  filmet,és mindig elvarázsol. Tulajdonképpen ennyire egyszerű lenne boldogan élni, élvezni a hétköznapokat, és jól érezni magunkat a bőrünkben?
Tudod, mi az érdekes? Azt tapasztalom, hogy igen, ennyire egyszerű. Sokszor hajlamosak vagyunk túlragozni dolgokat, belemerülni a problémákba.Hagyjuk,hogy fölénk nőjenek, hatalmukba kerítsenek. Pedig ha egyszer elkapjuk a fonalat, menni fog! Az első sikerélmény hozza a másodikat,majd a többit!  S közben ha néha falba ütközöl, már nem is olyan fontos,elvész a többi között.
Egyszerűsíts!:) Ez a kisfilm  remélem meghozza a Te kedvedet is!

Legyen szép napod!

http://www.youtube.com/watch?NR=1&v=SnwRx4J7Cto

2011. október 7., péntek

Szorongásoldó mozgások!

A  sport jótékony hatásáról köteteket lehetne írni. Most mégis az egyik legáldásosabb előnyére szeretném felhívni a figyelmet.

Ez pedig nem más,mint a stresszoldás! Arra pedig ma igen nagy szükségünk van! Mindannyiunknak. Naponta küzdünk meg  feszültséget, szorongást kiváltó helyzetekkel! Próbálunk mi pozitívan gondolkodni, mindenből a legjobbat kihozni, de valljuk be, sokszor majd szétfeszítenek a gondok.

Ilyenkor húzzunk edzőcipőt, menjünk el sétálni, vagy tornázzunk otthon egyet. Biológia, pozitív élettani hatásokat generálunk vele a szervezetünkben,amik segítenek visszakapni a jó érzésünket.
Nagyon szépen és világosan beszél erről Prof.Dr.Bagdy Emőke a következő előadásában.

Nagy szeretettel ajánlom, üdítő 20 perce lesz a napodban, ha meghallgatod.:)

http://www.youtube.com/watch?NR=1&v=nBtMrWy6xhE

Legyen ma is jó kedved!:)

2011. október 5., szerda

Azok az átkozott gének!

Régen foglalkoztat a gondolat, vajon mennyire múlik a géneken az elhízás kérdése. Örököljük  vagy kemény munkával megszerezzük a súlyfelesleget?
Nem kutatásokra alapozom a véleményemet, nem vagyok tudós. Természetesen elolvasom én is az ehhez kapcsolódó cikkeket, amik egyre jobban megerősítenek, hogy jó úton járok, amikor azt mondom, az anyukád méreteinek ahhoz semmi köze,hogy te  hogy nézel ki! Jobban meggyőznek azonban azok az esetek, amiket magam  körül tapasztalok.

Gyakran hallod biztosan Te is a kifogást, á, semmi esélyem, hogy lefogyjak, anyukám is pont ilyen volt.
Gyakran látni családokat a  népszerű gyorséttermekben,  akik mindannyian valóban egyformán gurulnak.Tényleg a gének tehetnek róla?




Sok mindent tanulunk a szüleinktől, amiért hálásak vagyunk nekik. Én is szerencsés vagyok, mert kifogtam a világ legnagyszerűbb  anyukáját!:) Véget nem érően sorolhatnám,mit köszönhetek neki!

De magammal hoztam a szülői házból azokat a szokásokat is, amelyek a plusz 30 kilóhoz vezettek. Az " egyél még egy kicsit" típusú biztatásokat,  a kenyér szeretetét, hiszen olyan finom a dinnye  meg a szőlő vele:), a vasárnapi süteményezéseket,a cukros zsíros kenyér majszolását hajdanán a játszótéren.

Biztosan nem haragudna most, ha tudná, hogy néhány általa hasznosnak hitt szokáson változtattam, és így nekem sikerült megvívni azt a harcot, amibe neki beletört a bicskája.
Csak az étkezésen változtattam, a géneken nem! 10 centivel vagyok magasabb, mint ő volt,és 15 kilóval könnyebb.  De még mindig az ő lánya! Ugyanazzal a génállománnyal!

Gondold át Te is! Vajon mi a Te "örökséged"? A hasonlósággal takarózni veszélyes! Végleges és visszavonhatatlan állapotba kerülsz  tőle.

Oszd meg velünk a "hozományod", hagy tanuljunk belőle!:) S talán ideje mégis megváltoztatni  az örökletes "zsírállomány"-t!:)

2011. szeptember 22., csütörtök

Kikerült a pékség a pixisből:) Hihetetlen, mégis igaz!

Münchenben volt elintéznivalónk a gyerekekkel, és úgy alakult, hogy várnunk kellett valaminek az elkészültére kb.másfél órát! Milyen hely lenne erre alkalmasabb, mint egy pékség-kávézó:) Vagyis, ahol meg tudsz inni egy kávét, gyönyörű, gusztusos péksütemények kíséretében!

                                                   
Mentünk is "szag után", hiszen egy pékség illata összetéveszthetetlen és kihagyhatatlan. Én kikértem és megkaptam a kávémat, és másfél órán keresztül nézegettem a mutatós pékárukkal megrakott polcokat:)
Miért írom le mindezt?
Mert egész életemben a gyengém volt a pékáru. Egyetlen napot sem tudtam elképzelni nélküle! A "highlight" egy friss kacsazsíroskenyér volt paradicsommal!
Egészen 2011 januárig! Amikor is úgy döntöttem,ezen változtatok!Elhagytam az étkezésemből a lisztet! Ezzel együtt persze mennie kellett  az  összes  ropogós zsemlének, pogácsának kiflinek!
Ahogy arról már beszámoltam, azóta 20 kiloval lettem könnyebb,és 100 %-kal magabiztosabb, vidámabb és elégedettebb! Ezeket az érzéseket már soha nem cserélném fel egy szendviccsel!

És tudod mi volt  a felemelő az egészben?
Az az érzés, hogy már nem is érdekel! Már új szokásaim vannak, aminek nem része egyetlen pékség sem. A szemem sem rebbent,sőt még a nyálam sem csorgott:) Nem volt  jelen sem a vágyakozás, sem a sóvárgás!
Csak a tudat, hogy úgy döntök,ahogy nekem tetszik, és tökéletesen ura vagyok saját magamnak!

9 hónapos új szokások!!!  Teljesen felváltották a régieket!  Ha bármikor is attól félsz, hogy Neked ez nem megy, csak biztatni tudlak!  48,5 évig kenyérimádó voltam! 9 honap pedig elég volt, hogy a 48 éves szokásomat megváltoztassam! Hihetetlen, ugye? 

Most már elhiszem, hogy bármilyen új szokást be tudok iktatni az életembe! Persze  olyanokat, amik előrébb visznek! Hétköznapi apróságok! Most erre készülök! De már nincs kétségem! Ha egyszer megcsináltam, akárhányszor meg tudom csinálni!

Te se gondolkodj sokat!  Ha  valamiről felismered, hogy változtatnod kellene rajta, vágj bele nyugodtan! Soha nem fogod megbánni! Egekbe emelő  élmény, ha sikerül!!!!:)

2011. szeptember 14., szerda

Több ezer túlsúlyos és mozogni vágyó ember mentsvára lehet!!!!!


                        Online fitness kezdőknek és újrakezdőknek!

Ezen dolgozunk ebben a megörökített pillanatban is serényen!:)

 Azt szeretnénk, hogy azok is kapjanak segítséget a mozgás elkezdéséhez,akiknek ez nehezen megy.Mindig tologatják,és még csak a gondolatig jutottak el. Talán évek óta készülnek rá,de a " rendszeresen nézem a sportközvetítést a TV-ben" állapoton még nem jutottak túl:)
Lehet,hogy TE is  ebbe a csoportba tartozol?

Vagy inkább azok táborát erősíted,akik a súlyuk miatt hezitálnak? Fogalmuk sincs mit és hogyan csináljanak?
Nekik van egy nagyon jó hírem!

Kész programot kínálunk, az első megmozdulástól a kondicionálásig! Nem kell  egyedül kínlódni! Csak végigcsinálni! Ennyire egyszerűűűűű!:)

De ha valamikor hajdanán TE  is szívesen sportoltál, csak a "körülmények" megváltoztak, és újra szeretnéd   kezdeni, akkor is találsz megfelelő edzéseket!

A lényeg, hogy állj  fel a székből,  adj magadnak hetente 2-3-4  alkalmat,amikor élvezed,hogy TE alakítod a tested, és nem Ő diktál:) Amikor TE  mondod meg,hogy melyik izmodat szeretnél formálni, izzadósabbra vagy nyugisabbra  veszed a figurát!

A döntés  minden nap a Te kezedben van! Mi pedig asszisztálunk Neked! Hogy ne legyél egyedül!

Hiszen mi is voltunk újrakezdők, ismerjük a kálváriát! Pont ezért biztatunk!!!!!

                                                http://fitfigur.hu/
Itt  várunk szeretettel!

A FitFigur  csapata!

2011. szeptember 10., szombat

A legnagyobbak is így csinálják!

Lassan a  végéhez  közeledik a US  Open, talán  Te  is  láttál belóle néhány meccset. Engem mindig  lenyűgöz, ahogyan az igazi profik  játszanak és viselkednek. Elképesztő, milyen helyzeteket tudnak megfordítani, honnan tudnak felállni! Sokszor tapasztalhatjuk,hogy nem is a játéktudás dönt  már, hanem a meccs a fejben dől el!
Mint minden egyéb az életünkben. Ha kételkednél, javaslom kukkants bele a döntőbe mondjuk, még éppen időben vagy, vasárnap és hétfőn kerülnek sorra!

De amiért ma erről írok, annak az apropója egészen más. Egy nagyon érdekes információt olvastam a teniszezők táplálkozásával kapcsolatban. 
Ugye emlékszel, mikor arról írtam, hogy az étkezésemben  kerülöm a cukrot és a lisztet.
Pontosan ezt teszik a profik is! Djokovic,Murray és a többiek is lelkes hirdetői az igének! Rájöttek ugyanis, hogy ha lisztes termékeket fogyasztanak, sokkal  fáradtabbak, nehezebben regenerálódnak! Az pedig egy sportból élő személynél természetesen nem utolsó szempont.

De nem csak náluk, hanem  Nálad és nálam sem. Nekünk sem mindegy, milyen  fittek vagyunk a nap folyamán, mennyire vagyunk terhelhetőek, mennyit kell aludnunk, hogy  frissek legyünk, és azok leszünk-e egyáltalán?

Szóval érdemes a témán elgondolkodni, és ez is csak  szokás kérdése. Ahogy hozzá szoktunk a kenyérhez, pizzához, tésztához, úgy le is tudunk szokni róla, vagy valami másra, a testünknek kedvezőbbre rá tudunk szokni!

Végezetül  egy kis  szórakozás a tenisz világából:)

http://www.youtube.com/watch?v=GkUii_HXz7c

2011. szeptember 9., péntek

Ilyet még tuti Te sem láttál!!!!


Láttál már  biztosan fitness termet csinos, kigyúrt fitness-edzökkel. Próbálkoztál már Te is biztosan kondi-teremmel, aerobik órával. Sőt, azt is el tudom képzelni, hogy néhány alkalom után  csendben visszavonultál, mert sok, túl profi vagy nem Neked való volt a kínálat. Esetleg szégyellted magad a kilóid miatt a sok "izomkolosszus" mellett.                                 

Ennek most vége! Most eljött a TE  időd! Láttál már olyan   fitness  termet, ahol hozzád hasonló edzőkkel  mozoghatsz? Akik ugyanazon a tortúrán vannak túl, mint TE?????
Akik ismerik az érzéseidet a gyakorlatok végzése közben? Hús-vér emberek, nem mindig tökéletes izmokkal!

                                                                                  
                                                                           
                                      

Itt nem kell szégyenkezned, a hátsó sorba állnod! Levetkőznöd a zuhanyozóban, elkeseredned, ha nem bírod a lépést tartani!
Itt teljes nyugalom van! A TE nyugalmad! Mindegy, honnan kezded,a lényeg hová tartasz! Végre egy hely NEKED, ahol úgy mozoghatsz, ahogy Neked jól esik!!!
És mindegy, hogy hol laksz, mindenhonnan elérhetőőőőőő!

Már nem kell sokáig várnod rá! Szeptember végén megismerheted!

Itt értesülhetsz az aktuális helyzetről, és egyre többet tudhatsz meg róla!

Várlak vissza!

2011. szeptember 5., hétfő

Ne áltasd magad,nem a sportolás fogyaszt!!!

Nem vagyok megbuggyanva,és nem is akarok magam ellen beszélni, amikor azt mondom, a sportolás magában nem hozza meg a várva várt eredményt. Inkább szeretnélek a csalódástól megvédeni.
Több tanulmány, elmélkedést, számolgatást olvastam már arról, hogy mennyit kell naponta mozogni ahhoz,hogy folyamatos testsúlycsökkenést érjünk el. Egyesek szerint napi fél  óra mozgás elegedő a testsúly megőrzéséhez, mások szerint napi 1óra a csökkentéséhez,és így tovább.
Sajnos hajlamosak vagyunk hinni egy-egy jól megfogalmazott tézisnek, igazolásként érvelni vele, hogy..... pedig úgy csináltam, de sajnos a várva várt eredmény elmaradt. Csodálkozva, értetlenül készülünk ilyenkor feldolgozni az újabb sikertelenséget. Pedig megint csak egy félmegoldást választottunk. Csak a magunk igazolására.
Csinálunk is valamit, meg nem is. Naponta fél órát gyalogolunk,de lecsuszik a mákos rétes kettesével minden reggel:) Vagy este hat után nem eszünk, de délben nyomunk még egy  extra adagot az esti megvonás megkönnyítésére:) és ezernyi módon csapjuk be még magunkat.

De miért is emlegetik mindig együtt a mozgást a fogyással???

Nem vitatható a mozgás élettani hatása, a fokozott  energiafelhasználás, a keringéstől az emésztésig  kiterjedő előnyei. Ezeket  bármely élettannal foglalkozó platformon követheted. Én most nem ezt szeretném kiemelni
Beszéljünk az egyebekről!:)

Először is,  ha naponta,2 naponta egy kicsit megmozgatod magad,tuti,hogy könnyebben megy az étrend szabályozása is.Hiszen ki az a bolond, aki azért izzad,hogy utána elrontsa!!!!!
Próbáld ki,hidd el működik.Eszedbe sem fog jutni a zsemle 300 hasizom gyakorlat után:)

Másodszor, baromi büszke leszel magadra!!! Ismét tettél valamit a célod eléréséért! Ez a legnagyob érzés,ami mozgásban és lendületben tart! Ha ezt tartani tudod, egyre könnyebb lesz. Mindegy, honnan indulsz és milyen tempóban haladsz! A lényeg,hogy csinálod!

Harmadszor pedig, sokkal formásabb lesz a tested, mint sportolás nélkül! Gondolom, az sem mindegy Neked sem!:)
Nyugodtan dolgozz az izmaidra,erősítsd őket,hiszen akkor formálódnak!

A nyújtás pedig minden mozgás koronája! Formás és terhelhető izmot produkál!  Sose feledkezz el róla!



Milyen mozgást  válassz  és  hol kezd  el, ebben is segítünk Neked hamarosan.  Szeptember végére meglepetéssel készülünk!

Addig már csak kicsi türelem. Indítsd el a gyereket az iskolában, csinald meg az őszi nagytakarítást,mert szeptember végétől TE  lehetsz a főszereplő:)

2011. augusztus 22., hétfő

Apró siker, óriási élmény!

Sok éve nem éltem át hasonló  érzést, mint az idén nyáron. Azon kaptam magam lépten-nyomon, hogy de jó nekem:) Minden pillanatban, amikor láttam, hogy valakit feszélyez a túlsúlya, izzad és küzd a kilóival, hatalmába kerített  a  "de jó nekem"  érzése! Hálás voltam a sorsnak, magamnak, mindenkinek és mindennek, hogy elkezdtem és véghezvittem a tervezett változtatásokat,és végre emberi alakot öltöttem:)
Persze még ez sem perfekt,és valószínű nem is lesz az, de én jól érzem benne  magam,és ennél nem is kell több!
Hogy milyen pillanatokra gondolok, elmesélek egy jelenetet.
Budapesten töltöttünk néhány napot ismerősökkel,akik először  jártak a magyar  fővárosban, így egy kisebb fajta városnézést terveztünk nekik. Természetesen azon a héten  volt  kb. 35 fok meleg,így ezt is figyelembe kellett  venni. Itt jött az első megkönnyübelés: rövid nadrág és ujjatlan trikó! Felmertem venni! Kb. 10 év után újra! Már maga ez a tény eufórikus érzéseket váltott ki belőlem:)
Sajnos a  barátnőnk nem volt ilyen könnyű helyzetben,kereste a viszonylag szellős, de mégis "takarja amit lehet" megoldást, több-kevesebb sikerrel.

Majd néhány óra mászkálás után a Margitszigeten kötöttünk ki. Ha ilyen nagy melegben valahol vizet lát az ember, rögtön él a lehetőséggel, hogy lehűtse magát. Le is ültünk azonnal a szökőkút szélére, illetve  beleálltunk a vízbe!:)  Mikor mi már ott ültünk, csak akkor tűnt fel nekem, hogy a társágunk hölgy tagja állva maradt. Hogy miért? Nehézséget   jelentett neki leülni a földre. Finoman felajánlottuk a segítségünket, élt is vele,  közénk telepedett. majd ez megismétlődött, mikor távozni készültünk. Sajnos egyedül nem boldogult. Miközben én boldogan élveztem a vizet, jöttem - mentem, leültem, felálltam, átléptem, felsegítettem.
És ez csak egy pici szösszenet az életünkből.
Egy helyzet, aminek látszólag nincs jelentősége.  Látszólag!
De sokan ismerjük az érzést, ami átjárja a lelkünket egy ilyen feltápászkodás alkalmával. Vajon nagyon nevetségesnek nézek ki? Vajon látják az emberek? Biztosan mindenki engem bámul....
Ezen a nyáron én ezt másképpen éltem meg! És újra meggyőződtem:  DE Jó NEKEM!!!!

2011. augusztus 7., vasárnap

Nem csak csúnya, de veszélyes is!

A  következő  szereplőm Anikó.
Egy  évjárat  vagyunk, tehát  ö sem éppen  tinedzser. :) Így  volt  ideje  testsúly  ügyben  bejárni  a  poklot.
Szeretjük  ezeket a változásokat  a  szülésekre  fogni,  ő is  élt  ezzel  a  lehetőséggel, miszerint:  „..a  két  szülés után valahogy elszaladt velem a ló..”- mondja.
És ahogy ilyenkor mi nők tenni szoktunk, úgy el vagyunk foglalva az újdonsült kis családunkkal, hogy magunkra nem szánunk egy csepp figyelmet sem. Talán azt gondoljuk, attól leszünk jó anyák,ha alávetjük magunkat a többi családtag életének. Sajnos ebbe a hibába sokan  beleesünk.
Így járt Anikó is. Mire észrevette, bár volt két  jóképű  fia, de volt 40 kiló felesleg is rajta.
Az esztétikai probléma volt nála a kisebbik gond, elkezdett a szíve rakoncátlankodni.
Az orvos még hozzá jól meg is ijesztette, ha nem csinál gyorsan valamit a súlyával, nagy bajok lesznek.
Hősünknek sem kellett  tehát  több. Kidolgozta  a stratégiát és betartotta! A  Norbi update-hez hasonló  módon,következetesen mozgással kombinálva.
Az eredmény, 10 hónap alatt  20 kg  mínusz!

És még mi?
Soha ilyen jól nem érezte még magát a bőrében, bár még van hová fejlődnie.
Az önbizalma többszörösére  nőtt, újra nőies ruhákat hord, és vannak tervei!
Nem vegetál és sodródik, hanem célokat tűz ki és dolgozik a megvalósításon! Ez pedig óriási különbség a „múlthoz képest”.

Ő maga így nyilatkozik:

Most közel vagyok ahhoz, hogy azt mondjam, igen, ez az , amit mindig is akartam, jól érzem magam a bőrömben és boldog vagyok..
A fogyással és az újra sportolással egyenes arányban minden megváltozott. Jobban érzem magam, mint 10 évvel ezelőtt, kitárult a világ!

2011. augusztus 6., szombat

Szánom-bánom, és helyesbítem!

A tegnapi  bejegyzést  nagyon  sokan  olvastátok,  remélem inspiráló  volt, és  bátorságot, reményt  merítettek:)
Elkövettem azonban egy hibát, amit korrigálnom  kell!

A történet gazdája  is  fellelkesült  ám  a  saját  sztoriján, és  gyorsan ráállt  reggel a mérlegre!  Kis  híján  le  is  ájult róla  rögtön. Az általam közzétett  különbség  januárhoz képest nem 35kilo, hanem  39!!!!!

Ő maga is  alig  hitt  a  szemének!  tette a  mérleget  ide-oda,gondolta  biztosan a padló  egyenetlen, stb, de az eredmény mindig ugyanaz!
Persze nem állta  meg,  hogy  ne  jelezze  rögtön!  Én pedig nem tudom elhallgatni!  És  csak  zárójelben jegyzem meg, a -4  kilonál sokkal többet  ér  az  az  öröm és  elégedettség, amit  érez!
Szárnyakat  kapott,  néha nem győzőm követni,  az energiája és jókedve leírhatatlan!
Ezt  kívánom  mindenkinek,  most  már  Ildikóval  együtt!!!!

2011. augusztus 5., péntek

35 kilo azért már különbség:)


Ildikóval 10 hónapja találkoztunk először. Már az ezt megelőző  levélváltásokból is kiderült,fogunk tudni miről beszélgetni, ha egyszer összefutunk.
Nem is csalódtunk, több közös van bennünk, mint azt remélni mertük.
Az egyik ilyen volt  a kilókkal folytatott harcunk  is. Persze, hogy azonnal téma lett.
Ő akkor kb. 45-50 kilo felesleget cipelt, és igyekezett magát meggyőzni, hogy jol van ez így, inkább megbarátkozik a helyzettel, mintsem végigkínlódja az életét az örökös  próbálkozásokkal. Nem is akartam az ellenkezőjéről meggyőzni, mind a mellet, hogy nekem akkor már feltett szándékom volt, hogy megváltoztatom ezt a helyzetet!

Kapcsolatban maradtunk természetesen, és mára már ez baráti viszonnyá fejlődött. Tudod, a közös probléma összehozza az embereket!
Én sokat beszéltem neki a meggyőződésemről, miszerint a motiváción múlik minden. Meséltem a vágyaimról, amik természetesen az ö titkos  álmait is felébresztették. Majd januárban lelkesen számoltam be az étkezésemben beiktatott  változásokról:  nem eszem gyorsan felszívódó szénhidrátot. Átküldtem neki egy-két receptet, amit  jó „alany „ lévén rögtön ki is próbált. Sokat „lelkiztünk”, motiváltuk egymást. Amit az első pillanatban nem hitt el, megcsinálta: kiiktatta a lisztet az étkezéséből, és a csoda: elkezdett  mozogni!!!

Bár anno  szerette a sportot és a mozgást, családanyaként – négy gyönyörü, perfekt és imádni való gyereke van- nem volt része a hétköznapjainak. És 50 kilóval bizony nem is egyszerű elkezdeni. Az egyetlen ajánlatom a számára a gyaloglás volt. Tudod mi a lényeg?  Hogy megcsinálta! Fokozatosan, türelemmel…..ma minden reggel, mikor  a madarak kezdikanapot, ö  már  nyomja  a  10  km-es  körét a  szabadban!

És  hová jutott?
Ma 35 kiloval nyom kevesebbet!  Kicsattan az egészségtől, tele van energiával, le sem tudod lőni! Állandóan jókedve van, és egy bombázó lett belőle!
A gyerekei imádják kísérgetni a vásárlásnál, büszkék rá, öltöztetik ám rendületlenül!

Az én örömöm  pedig  végtelen! Talán volt benne  pici részem!
Hogy hozzáfogna-e még egyszer?  Ö így  nyilatkozik:


" Elég nehéz röviden megfogalmazni…….
-Elsősorban a családom miatt! a párom és  a 4 gyermekem olykor zavarbaejtöen büszkék rám, s naponta töbször hallom, hogy „milyen jól nézel ki“ és „ annyira büszkék vagyunk rád“ és „fantasztikus vagy anya“ …….. napestig sorolhatnám ……
-több ismerős csak az utca mások oldalán látott, s hívott telefonon, „ te jó ég, biztosan te voltál itt és itt…….. mit csináltál? nagyon jól nézel ki…….
-olyan lehetőségek nyíltak meg előttem, amelyekről korábban álmodni sem mertem volna…… S ezt nem közvetlen a súlyveszteségnek tulajdonítom, hanem az általa okozott gondolkodásmód változásomnak, a magabiztosságomnak, a kiegyensúlyozott lelkivilágomnak……
-csodálatos érzés, hogy egy vásárlás alkalmával, nem az „elefánt méretű ruhák“ polcát kell megtámadnom, s nincs az a szörnyű érzés egy póló vásárlásakor, hogy „családi takarót“ veszek!!! 
Az üzletben ismét magamhoz vettem a hatalmas ruhákat ( annak ellenére, hogy a kis családom figyelmeztetett, hogy az már bizony nem az én méretem)  4-5 méret után előkerült a 42 méret, s a szememnek alig hittem amikor belebújtam!!!!  s igen, jelenleg ez a méretem!!! ( a nem kevesebb, mint 181cm magasságomhoz)
-Kimondhatatlanul jól érzem magam a bőrömben……  nem létezik lehetetlen…..  
-A hajnali séták az életem részévé váltak. Munkám miatt szinte naponta más-más időpontra esnek, de ez nem okoz semmi gondot! Akkor sem, ha 4.30-kor kell ébrednem…….. Mert igazán jól kezdődik a nap, amikor a madarak csicsergésével sétálhat az ember a friss reggeli levegőben.
kicsit több mint féléve nem eszem gyorsan felszívódó szénhidrátot, -( én, aki a görögdinnyét is kenyérrel ettem korábban) –s nem hiányzik, úgymond nem érdekel
Kívánom minden embernek aki súlyfelesleggel küszködik,hogy sikerüljön nekik is ezt az utat végigjárniuk, s megtapasztalhassák ezt az érzést amelyben én most fürdök. Csodás!!!!! "

2011. augusztus 3., szerda

Már mániámmá vált!

Tudom, hogy  egyesek furcsán néznek  rám  e miatt, de nekem már mániámmá vált, hogy megmutassam és bebizonyítsam,hogy mindegy, hogy most hogy nézel ki, ki vagy és hány éves, a pozitív változáshoz "mindig jókor van"! Most van a legalkalmasabb pillanat, hogy belásd, ha nem erre vágytál, változtatni kell rajta!

Tudom, meggyőzni nem lehet senkit , ha ö nem akarja,és nem is érdemes. Nem is ezt akarom.
Mindösszesen csak szeretném, -de mindenáron- megmutatni, hogy nincs veszett helyzet! Amikor már azt hiszed, hogy Neked semmi nem segít, akkor eléd tol az élet valamit, amibe kapaszkodhatsz, amiben bízhatsz, ami megoldást jelenthet.

Holnaptól néhány példán keresztül szeretném Neked megmutatni, hogy igenis lehetséges!
Hogy honnan ez az elszántság?

Magamon tapasztalom az érzést! Azt az érzést,amit a megváltozott  külső jelent. A felszabadultságot, a nyíltságot és bátorságot,amit ez az állapot jelent! Ismerem a különbséget! Nem engedhetem, hogy bárki lemondjon erről. Ha létezik ez a katarzis, akkor Neked is jár!

Hidd el, ha egyszer megtalálod a helyes utat, elsösorban az  igazi motivációdat, Tiéd a világ!

Várlak holnap az első sztorival!

2011. augusztus 1., hétfő

A FOGYÓKÚRÁZÓ HÉT FŐ BŰNE!


Ha  bármelyik  leyrásnál  magadra  ismersz,  nálunk jó helyen  vagy!

A  szomszédasszonyom is  ezzel  fogyott  le!
Talán  te  is jártál  már  így! Dünnyögtél  magadban, ha  neki  sikerült,  nehogy  már  te  ne  csináld  meg.  Megszerezted  a  diéta  leírását,  neked  is  jutott egy  fénymásolat.  Belevágtál, gyötrődtél,  nyomtad  végig….és  mégis! A várva  várt  eredmény  elmaradt!  Lehet  a  te  tested  másképpen  müködik?

Mától kezdve  lemondok az édességről!
Ezt  a  kijelentést  csak  „sikergyilkos”-ként  tudom minősíteni.  Egy  project,  ami  eleve  lemondással kezdődik.  Lemondani  csokiról, sütiről,  kenyérről….mindenről, amit  szeretsz!  Gondolj  bele, lehetsz  ezután  nyertes?

20  dekával  több vagyok mint  tegnap:(
Hát  igen! Az  örök  ellenség:  a  mérleg!  Méred  magad  reggel  pisilés után,  pucéran (  a pizsi  is legalább  10  deka),  este,lefekvés előtt,  sportolás  után,  hiszen  biztosan  rögtön leadtál  egy  fél kilót,  hétfőn  és  szombaton,  vasár-és  ünnepnap.  A súlyod  ugrál, teljesen meg vagy  zavarodva!  A  számok  bűvöletében  élsz!   Vagy  inkább  rabságában????

A  születésnapomig  15  kg-ot kell  fogynom!
Mi  más  is  lehet  a  célod,  mint  meghatározott  számú  kilótól  megszabadulni.
Te  döntöttél,  15 kiló  nem „rád  való”, mennie kell?  Vajon  mit  szól  hozzá  a  tested?  Az agyad?  A szíved  és  a  többiek?  Ha  nem  engedelmeskednek olyan  gyorsan, ahogy te  szeretnéd, mi a  következmény?  Te  tudod  a legjobban! Kudarc, megint nem sikerült, ne megy ez  nekem,  csődtömeg vagyok,  sosem  tudok lefogyni,  stb.  stb.  Nem elhanyagolható  érzések! A  hatásuk  mélyebb  és  ártalmasabb, mint  amire most gondolni mersz!

Ugyanugy  ehetek, mint  eddig,  ez a  cucc  segít!
Most  jött el az a  pont, ahol  a  jojo  hatást  élőben is megismerheted,  ha  eddig  megúsztad  volna. Bekapsz   a  bogyóbol,  cseppekböl  étkezés  előtt valamennyit, és  a  probléma  megoldva! Nincs  kínlódás, nincs  kalóriaszámlálás, semmire  nem kell  figyelni!  Megehetsz  akár egy fél  disznót  is…majd  a  tabletta  elintézi! Bombaformát  öltesz, mint  a  képen  aki már  lefogyott,  és  happy  leszel!
Vajon  mi  mindent  intéz  még  el  a  szervezetedben?  Jaaa,  hogy  ez  így  olyan  kényelmes?  Igen,  megértelek.   Könnyű kísértésbe  esni.

Egész  nap  csak  egy  almát  ettem,  mégis  több vagyok, mint  tegnap!
Lelkes  vagy  és  elszánt,hiszen  végre  rászántad magad!  Most  tuti  lefogysz!
Még  bírod!  Alig  eszel, és  várod  a  kirobbanó  sikert!  2 -3 nap,  Olvadnak  le  a   kilók.  Aztán  egyszer  csak  megáll. De  úúúúúgy  megáll. Nem  mozdul.  Ráadásul  már  szédelegsz  egész nap, nem megy  a munka,  rossz a  kedved. A kezdeti lelkesedés  alábbhagy,  tovább  csökken….míg  teljesen megszűnik.
Kiábrándult  vagy  és  elkeseredett. Soroljam  még?

Ezt a  néhány  hetet  csak kibírom!
Találtál  egy  sokat  ígérő  diétát  az interneten.  Egész  Hollywood  ezt csinálja,  Demi  Moor  is  ettöl olyan  bombázó  (  plasztikai  műtétnek  nyoma  sincs rajta:-)) nem hagyhatod  ki. Csak  6 hét,  és  többet  használ,  mint  a  zsírleszívás!  Sütöd  a  marhasteak-et, middle-re,  folyik  belöle  a  vér,-így irja  recept-  bejártad  az  egész  várost  az  általad  nem ismert  és kimondhatatlan nevü fűszerekért,  leküzdöd  azt a  tengeri  halat  is, aminek a  szagát sem bírod.  De  a  siker  érdekében  mindenre  hajlandó  vagy.  Alakul is szépen. Már  csak egy hét…már csak  3  nap…már  csöpög  a  nyálad   a  pékség  előtt, de  kemény  vagy!  Vége!  Végigcsináltad!  Büszke  vagy magadra!  Ici-pici  szépséghiba, hogy  az  ígért  12  kg  helyett  csak  5-öt sikerült leadni, de  te  erre  is  büszke  vagy. Joggal!  Nem volt gyerekjáték. De  holnaptól  végre  ehetsz  ismét  túrósbatyut,  beugorhatsz  a  Mc  Donaldsba,   hiszen  megérdemled. Hogy  előtte  is  ezektől  híztál  meg?  Az  most  egyáltalán  nem  fontos! 


2011. július 28., csütörtök

"Neked is uj reményt ad minden nap"

...énekli a NOX  együttes  egy  gyönyörű számában.
De Te is kezdhetnéd akár ezzel a gondolattal minden napodat! Mennyivel üdítőbb lehet a reggeli kávé mellett  meghallgatni ezt az zenét, mint a híreket a rádióban, ami bizton állíthatom, nem az optimizmusodat fogja erősíteni.
Pedig tudjuk, időnként igen komoly elszántságra van szükségünk, hogy célbaérjünk.
Ez a zene segít, megnyugtat és feltölt!
Ajánlom meleg szívvel!

http://www.youtube.com/watch?v=bx53_BN1aZw

2011. július 23., szombat

Neked mennyi felesleges időd van?

Az  utóbbi  időben  kicsit  elhanyagoltam a  blogírást,  elnézést  kérek  azoktól, akik várták az újabb bejegyzéseket. Bepótolom, ígérem:)
Nem volt véletlen azonban ez a hallgatás. Egy nagyon szomorú dolog történt az életemben.Elveszítettem valakit,aki 25 éven át része volt az életemnek. Váratlanul, máról holnapra. Nincs a fájdalomra gyógyszer, nincs a szomorúságnak ellenszere.Ezernyi és ezernyi gondolat kavarog ilyenkor a fejedben, kesze-kusza érzések, a tehetetlenség, a megmagyarázhatatlan fölötti düh, a bánat és még ki tudja milyen érzés járja át a lelked. Amit soha nem tudtál elképzelni, bekövetkezett.
Veled is megtörténhet! Amit eddig csak értettem, most már érzem. Mellbe vág a valóság! Csak a MA számít!
                                        

Nem így kellene lennie, de mindig történnie kell egy tragédiának,jönnie kell egy krízisnek, hogy helyreigazítsa az értékrendünket, kijózanítsa a gondolkodásunkat. Halogatunk,problémázunk, miközben elmegy mellettünk az idő, amiből csak a Jo Isten tudja, mennyi jut még nekünk. Vajon megtanuljuk-e valaha becsülni a pillnatot, élvezni a MA-t, és ÉLNI az életünket, nem pedig hagyni, hogy sodorjon?


A legerősebb motiváció, amit eddigi életemben megtapasztaltam, a pillanat múlása.
Hiszen mit ér az egész lét, ha nem kedvedre való?


Minden egyes  perce  az  életednek, amit  nem  úgy élsz, ahogy szeretnél,  elvesztegetett  idő.
Mindig készülsz megtenni  valamit,  de valamiért mégis  elhalasztod, lemondasz róla, nem tartod fontosnak.
Vágysz valamire, de nem érheted el, mert a körülmények nem engedik, most nem alkalmas, más dolgod van.
És mire észreveszed, már késő, már nem érdemes, már nem vagy rá képes, vagy már nincs rá időd.


Neked mennyi  felesleges időd van?
Vágysz az elismerésre, önbizalomra,magabiztosságra?  Akkor indulj  és  tegyél érte!
Zavar, hogy kövér vagy?  Változtass!
Szeretnéd megnézni  a Piramisokat? Tervezz  és  fogj hozzá a megvalósításhoz!
Mindig is orvos szerettél  volna  lenni, de már úgy érzed késő?


Soha nem késő!!!
Ne  félj megélni az álmaidat MA!  Ki tudja holnap megteheted-e?
Ne  hagyd, hogy az idő uralkodjon rajtad, légy Te  úrrá az időd felett!
És ha 20-30 év múlva visszatekintesz, akkor leszel csak igazán boldog, hiszen egyetlen elhalasztott  élményt és pillanatot sem kell sajnálnod!
Hiszen legjobban azt bánjuk, amit nem teszünk meg!
Veled ez nem fordulhat elő!
Itt az első lehetőség! Meg ne állj a topformád eléréséig!
Kerül amibe kerül:)

2011. június 24., péntek

Eddig vajon miért nem sikerült lefogyni???

Sokat  szoktam  gondolkodni  azon,hogy  eddig  vajon  miért nem  sikerült  lefogynom? Hiszen most úgy  érzem, semmi ördöngősség nincs  ebben,  megy , mint a karikacsapás. Nem szenvedek,nem  számolom  a hátralévő napokat,a kalóriákat, egyszerűen jól érzem  magam, és minden  működik.
Könnyen  lazán, minden megerőltetés nélkül  haladok  úgy, amitől boldog és büszke vagyok magamra.
De miért nem ment  ez  eddig? Miért éreztem  minden  kísérletnél  már  előre  a  kudarctól való  félelmet?
Miért volt  törvényszerű már  az indulásnál, hogy ebből sem lesz  újra  semmi. Mert ahogy most  visszagondolok,  ez mindig  így  volt. Már az első napján a diétámnak  tudtam,  hogy  nem fogom végigcsinálni,  de áltattam még magam  egy  darabig. Pedig  egyetlen kérdés  volt  csak, hogy MIKOR  adom  fel?  Előbb  vagy  utóbb? Vajon  miért  akartam  husi  maradni?  Mert  valahol legbelül  a  tudatalatti  vagy  valami  természetfeletti  azt sugallta,  hogy  jó  ez nekem  úgy  ahogy  van. Maradjak  csak  olyannak!

Nem vagyok pszichológus, hogy  erre tudományos  magyarázatot  adjak,  és  nem  is  tudom  lehet-e?
Hiszen  ahány  ember,annyi lélek,  annyi  érzés,  annyi  álarc,  annyi  probléma.
Egyet azonban biztosan állíthatok: az  éveken  át magunkra  pakolt  kilóknak  szerepe van. Védőpajzs  vagy  álca,  burok  vagy   jelmez,  ki  tudja?  Talán  csak Te  magad!  Feltéve  ha  akarod!

Érdemes  tehát kicsit  búvárkodni  a  lelkünkben,  hiszen a testünk  csupán  tükrözi  a belsőnket. Nézzük hát  meg a lelkünk  tükörképét  alaposan! Neked  tetszik,  amit  látsz? Nem?  Változtass!

Rengeteg  segítséget  kap az ember, ha keresgél. Az én egyik kedvencem Luise  Hay, akinek a könyvei  egyszerű ,de néha igen  fájdalmas felismeréseket hoztak  az életembe. De  nagyon  tanulságos  a következő  film  is.  Mi is  jelent  nekünk  problémát?  Néhány  kiló?  Igen,  nekünk ez  nagy  gond, és  nem  is  akarom  és  nem is lehet  lebecsülni.  De  hidd  el,  nincs  megoldhatatlan  probléma!

Olyan  nincs,  hogy  nincs!!!!

http://www.youtube.com/watch?v=eMaAlMaa76I&feature=related

2011. június 23., csütörtök

A fogyókúrázó leki gyötrelmei! Az áldott vagy átkozott mérleg....

Egy  újabb  részlet  a  már  átélt  élményekböl,  részlet a naplóból.....







7.nap

Ma  van  az  első  hivatalos  méretkezés  napja.  Mikor  is  a  saját  magammal történő megállapodás  alapján  ráállhatok a  mérlegre.
Ezt  a szertartást  lehet  Te  is  ismered. Ébredéskor,  közvetlenül  pisilés  után,  ruha  nélkül  történik a  produkció.  Minden  alkalommal  remegö  lábakkal,  rettegve  az  eredménytől. A  mesztelenség ugyan  ebben az  esetben  csak  és  kizárólag  a  mérlegnek szól,  hiszen  nem  túl  biztató  az  a   látvány,  amit  ilyenkor  akaratlanul is  elkapok  a  tükörben. Képtelen  vagyok  megbarátkozni  az  elváltozott  idomokkal,  frusztrál  az  (el)fedett  izomzat  látványa. Biztosan  lehet  ezt másképpen  is,  elfogadóbban, szeretni a  saját  testem,  de  nekem nem megy.  Minél  többet látok belőle,  annál jobban  lehangol.
Térjünk vissza  a  mérleghez.  Kétszer  is  ellenőriztem,  vajon  jó  helyre  állítottam-e,  nem billeg, nem túl puha  alatta  a talaj,  majd  felidéztem  az  egy  héttel ezelőtti  mutatványt.  Akkor  84,10  volt,  és  most?  Éljen!  83,00.  Madarat  lehet velem fogatni!  Erre vágytam!  Egy  egész  kilo  egy  hét  alatt.  Ha  ezt  a  tempót  tudom  tartani…!
HA  tudom  tartani.

Most ezen nem  gondolkodom!  Hiszen  minden  okom megvan,  hogy  bizakodó legyek.  Tervezem is  tovább  a  napomat, méghozzá  nem is  akárhogyan!  Ma  nagyon  aktív  leszek!  Kimegyek  az  erdőbe  kocogni  egy  kicsit, majd  benézek pár elegáns  boltba, készülök a  ruhatár  frissítésre.

2011. június 21., kedd

Kell ennél több bizonyíték? :):):)

Életem  egyik legkülönlegesebb  születésnapi  ajándékát  kaptam  tegnap a fiamtól.  Neki történetesen fogalma  sem  volt  róla  abban a pillanatban,  hogy engem mennyire megörvendeztet, de ez mit  sem  von le  a  dolog  értékéből.:)

Történt  az  a  ritka  eset,  hogy  ketten  mentünk  bevásárolni. Mivel  neki volt szüksége a campingezéshez erre-arra, így  nem volt  képe  rám hagyni a dolgot,  meg  egyébként  is...az  már  elég  gáz  egy  több  mint  húsz  éves  fiúnál.
Gyűjtöttük is rendesen a kosár  tartalmút,  mikor  is  eszünkbe  jutott  a  húsos pultnál,  hogy  hopp,  a  paprika  kimaradt.Tehát  valakinek vissza  kell menni  a  zöldségekhez.
Mindannyian  tudjuk,  hogy  ez egy  nagy  szupermarketben  nem kis  távolság. A válsztás  persze  a  fiatalságra  esett, én addig  a csirkehúsok  körül  forgolódtam. Hosszú percek  teltek már  el, nekem is  feltűnt,  hogy  hol  marad?  Visszatekintettem  az  útra,  ahonnan  várhattam,  látom  ott áll, és  pásztázza  a terepet,   kutatva,  keresve  valamit. Nem igazán  értettem  a  jelenetet,  hiszen  ott álltam  szinte vele  szemben, igaz  jó  néhány  méter  távolságra,  de  láthatóan, ő  pedig  keresgél?
Majd  ahogy  rám  nézett,  biccentett, hogy: Ja,  itt  vagy? és  odajött,  majd  a következőket mondta:
- Anya  háromszor  néztem  rád,  de  nem ismertelek  meg. Teljesen  másképpen  nézel  ki.  Olyan  keskeny  lettél.:)

Hááát  kérem,  ez  az  igazi motiváció!!! Sejthetitek,  milyen  meggyőződéssel  folytatom  a  megkezdett, és  most  már  biztos hogy  végleges életmódomat. Január  óta  a  harmadik  ruhaméretnél  járok,  két havonta  selejtezem a ruhatáramat! Hogy milyen  életmódot élek? Gabona és  cukor-menteset!  De  a  lényeg,  hogy  ÉLEM,  és  nem csak  ÉLNI  AKAROM. Nem csak tervezem  és  álmodozok  róla, hanem  csinálom.  Megsütöm a "palacsinta tortát" nutellával  a  fiam bandájának,  de  nem  érdekel,  mert  ott  lebeg  a  jelenet a szemem elött: Anya, nem ismertelek  meg!:)
Ez  a  nagy dolog!  Ne  étrendet  keress,  ha  fogyni  akarsz!  Magadat  erősítsd! ha  attól, félsz, hogy  nehéz, akkor  az  is  lesz!  Élvezd!  Tudod, az  ÚT A LÉNYEG,AMI ODAVEZET,   hogy  a  gyerkőcöd  elszalad melletted:)
Itt  van  róla  még  egy  bizonyíték!  Egy  filmrészlet, remélem  tetszeni fog!

http://www.youtube.com/watch?v=c6f52hGpdWo

Döntsd  el  TE, készen  állsz-e  az  útra, ha  igen,  élvezd  és  ha megérkeztél,  hidd  el , elindulsz  majd  egy  másikon!


Várlak  vissza!!!!

2011. június 18., szombat

Ki hallott már ilyet? Személyi edzés video e-maillel?

Imádom az internetet! Millió dolgot megkönnyít és leegyszerűsít!
Bármi  kivitelezhetővé vált mára!

Neked is lehet személyi edződ a világ másik végéről is. Elkezdheted a mozgást otthon, mások kritikus tekintetétől  óvva, a saját tempódban,saját időbeosztásod szerint.
Nem kell aggódnod, hogy bírni fogod-e, szégyenkezned, mert nem tudsz a hasadtól lahjolni, vagy mert  azonnal izzadni kezdesz. Sőt! Olyan gyakorlatokat kapsz, ami Neked passzol,  a TE problémáidon segít!
És persze folyamatos  konzultációt, hogy haladsz, hogy  esik, hogyan alakulnak a centik:)
Video e-mailben  megkapod az aznapi edzést!  Kényelmes, egyszerű és takarékos megoldás:)
Próbáld ki Te is !

Ízelítőül az ígért video, hogyan használd ki otthon , ha van néhány perced nyújtózkodásra:)

http://www.youtube.com/watch?v=DMetTqyFWiQ

Jó szórakozást!:)





2011. május 30., hétfő

Duci mami gyermeke...

Gondolkodtál  már  rajta, vajon mit gondolnak a gyerekeid a  túlsúlyodról?
Most kifejezetten azokhoz  szólok, akik anyukák, gyerekekkel, kisebbekkel vagy nagyobbakkal. Imádjuk őket és ők is minket.Soha nem vetik a szemünkre,hogy hogy nézünk ki. Ezerszer halljuk tőlük, hogy :
- Anya ,én is nagyon szeretlek!
 Biztos vagyok benne,hogy így is érzik, de valahol titkon ők is vágynak egy csinos anyukára.
Már a multkoriban ajánlott  film is elgondolkodtatott ezen a témán
(" Túlméretes Szöszi" ha nem sikerült még eddig megnézned, ajánlom, szakits rá egy kis szabadidőt.)

De teljesen más, amikor Téged személyesen érint meg egy ilyen helyzet. A lányod, aki  mindig, minden helyzetben biztatott  és dícsért, egyszer csak kiböki a valódit. Nem sértőn,sőőőt!  Elismerően!
Mert most jött e la pillanat, hogy meg merte tenni. Most, amikor  a nehezén túl vagy,és lassan de biztosan haladsz a "csúcsforma" felé.
Hogy pontosan értsd, miről gagyogok itt  össze-vissza, elmesélem a szitut.

Jeles alkalom, illetve alkalmak közelednek a család életében ezen a nyáron, ahol  anyukának, azaz nekem, illik elegánsan megjelenni. Gondoltam, dobok egy új arculatot, ha már így belejöttem:) Ruhavásárlás mellett döntöttem. Jelzem, évek óta nem nagyon szakadtam el a nadrágos megoldásoktól, de most gondoltam, beújítok.  Nekiestünk az internetnek, és kiválasztottunk a gyermekemmel néhány darabot, amiről reméltük, hogy passzol a stílusa. A ruhavásárlás körüli gondolataimat és aggályaimat már ismered. Bevallom, most is némi fenntartással bontottam ki a csomagot,hogy kezdetét vegye a divatbemutató.

Négy ruha, négy mély lelegzetvétel.
Az első nem volt az igazi. Fogalmazzunk úgy, hogy kicsit nagyanyósan éreztem magam benne. Elég gyorsan megszabadultam tőle. A megkönnyebbülés még váratott magára.

A második darab nagy volt:) Ettől már picit jobb kedvem lett,  főleg, hogy a ruha maga egész kellemesnek tűnt, csak kérem igen bőőőőőnek bizonyult!  Ez is egyféle katarzis:)

A harmadiknál elszabadult a pokol! Az előzőhöz képest egy számmal kisebb méret, tökéletesen illet rám, és mintegy varázsütésre átalakította az egész megjelenésemet. Mini jellege fiatalos külsőt kölcsönzött, karcsúsított formája tovább javított az egyébként is javuló formákon. A lányom szája majd körbeszaladt a boldogságtól:
-Milyen régen vágyom rá anya, hogy így jelenj meg velem valahol!

Ebben az egy  mondatban felszínre köszönt jó néhány év visszafogott aggodalma. Vajon milyen gondolatok keringtek eddig a fejében, amit kíméletből megtartott magának?

Mi anyák akárhogy igyekszünk az önmegvalósítás útját járni, legnagyobb elismerés számunkra mégiscsak a gyerekeink  szjából  hangzik el. Nem adnánk semmiért!

Ne mondj le róla Te sem!  Meglátod, a fellegekben érzed majd magad!:)
Hát még a gyermeked.....el fog durranni a büszkeségtől!
Megfosztanád  tőle?

2011. május 26., csütörtök

A mozgás és én? Mint Makó Jeruzsálemtől!!!!

Így mondják ugye,mikor valakitől egy adott dolog fényévnyire van? Nos ha Te  így vagy a mozgással, akkor ideje ezt adolgot rendbe rakni.


Vajon miért nem szereted? Lehet, hogy csak a megszaporodott kilóid teszik nehézzé? Akkor nem csodálkozom, mert ugye ezeket cipelni valóban nem nagy élmény. Hiába mondják Neked, hogy csak hozzá kell fogni, menni fog az, minden egyes perc emlékeztet a nehézségekre,utálod, hogy a tervezett  kocogás ötödik percében  fújtatsz, és vörös fejjel, lüktető tüdővel térsz vissza a kísérletről.
Ha fitness terembe merészkedsz, előbb  utóbb összehasonlítod magad a kigyúrt csinibabákkal, még tovább  frusztrál. Így nem marad más, mint az " én megpróbáltam, de nem megy" csatakiáltással bevégezni a projectet.
Mit lehet ilyenkor tenni? Hogyan kerülhet ki az ember a huszonkettes csapdájából: nem szeretek mozgni, mert kövér vagyok, nem tudok lefogyni, mert meg sem mozdulok.


Nos, ha ebben a cipőben jársz,néhány apró ötlet talán közelebb vihet a megoldáshoz.
Mivel a komolyabb túlsúly bizonyos veszélyeket is rejt magában sportolás közben - komoly terhelés az ízületekre, keringésre- ezért érdemes szakemberhez fordulni ebben a témában, aki segíthet optimális megoldást találni. Ha Te mégis önállósítod magad, íme néhány hasznos tipp a számodra:


Alapszabály: igyekezz minden alkalmat megragadni arra, hogy mozgásban, lendületben legyél:), kerüld az ülve, kényelmesen végzendő munkákat!


GYALOGOLJ MINÉL TÖBBET!


- Ha csak teheted, gyalog menj a munkahelyedre,de ha a reggeli rohanás ezt nem teszi lehetővé,    
  legalább sétálj haza. Az utolsó 2 km-t mindenképpen:) Ez kényelmesen is kb. fél  óra, ennyi kell!


- Menj a gyerek elé az iskolába, persze csak akkor, ha az aprónép korában ez nem ciki:)
   Egy közös séta hazafelé csodákat tud tenni testben és lélekben mindkettőtök számára.


- Vidd le Te a szemetet, akkor is ha esetleg ez a gyerek feladata,  cseréljetek, adj neki  helyette egy   
  "kényelmesebb kötelességet"!


- Ne ugrasd a férjed, ha fel kell hozni a pincéből valamit,menj le Te, és persze fel is:) Lehetőleg gyalog a   
   lépcsőn.


- Ha több emeletes házban laksz,kezdj el lépcsőzni. Menj fel a lakásodba gyalog. Szépen fokozatosan  
  szoktasd magad hozzá! Először csak egy emelet, majd kettő, majd tizenkettő:) El fogsz durranni a   
  büszkeségtől, ahogy érzed, hogy egyre többet bírsz!


- Ha kicsi babád van, amíg alszik a babakocsiban, sétálj vele temposan mondjuk egy másfélórát, 
  kellemesen fogod magad utána érezni.


- Ha van egy félóra szabdidőd,ne  a heverőre dobd magad punnyadni,inkább menj ki a kertbe vagy a 
  ház köré,pösztömölj egy kicsit:), vagy ha lakásban laksz,  próbálj kicsit nyújtózkodni,átmozgatni az 
  izületeidet, el sem tudod képzelni, milyen jótékony  hatása lesz.


Mindehhez semmire nincs szükséged. Csak egy kis szemléletváltásra! Csak úgy magadban,legbelül. Harsány bejelentések és reklám nélkül.
A napokban megosztok itt veled egy  rövidke videot, milyen "nyújtózkodásra"  is gondoltam.


Várlak vissza!


Folyt köv.:)

2011. május 21., szombat

A 92 éves dédi engem is megihletett!

                                               


Ma reggel bukkantam erre a vidóra, és elállt a szavam. Én is arra készülök, hogy hosszú és egészséges életét éljek, de amit itt láttam, minden várakozást felülmúlt.
92 éves mami ropja a táncot, és nem is akárhogyan!

Szóval kedves TE! Ne mond,hogy nem megy, ne nyugodj bele, hogy már egy "lassúzástól" is szuszogsz.
Mert egy friss zsemle soha nem jelenthet akkora élményt, mint egy végigtáncolt éjszaka! Főleg ha stimmel még a táncpartner is:)

Nem tudok többet hozzáfűzni, ezt látni kell!
Elállt a szavam, pedig az nálam ritka eset!:)

http://www.youtube.com/watch?v=7UXhxZDm3Xg&feature=player_embedded


Ne fukarkodj a megjegyzéssel, kÍvancsi vagyok, belőled mit váltott ki!

Legyen szép napod!

2011. május 19., csütörtök

Amikor a sport nem ér egy irgalmatlan kiáltást sem!

Ha  le  akarsz  fogyni, muszáj  sportolnod!
Valószínű, nem én  vagyok az  első,  akitől  ezt a kijelentést  hallod. Ha  azok  közé  tartozol, akiknek  ez  nem jelent  gondot,  sőt  örülnek neki,  szerencsés  vagy.
De  mi  van  akkor,  ha  ennek  pontosan  az  ellenkezőjét  képviseled. Nem  azért  mert lusta  vagy,  csak  egyszerűen  más  értékes  dologra  szánod  a  saját szabad  idődet. Lehet,  hogy  művész  beállítottságú  vagy,  vagy  éppen  az  olvasás  kapcsol  ki  és  nyugtat meg, de  az  is  lehet,  hogy  festegetni  szeretsz.  Nehéz  ezek  közben  gimnasztikázni,  valljuk  be. J      
El  tudom képzelni,  mit  éreznél, ha  az  orrod   elé  tennék  egy  3  hónapos edzéstervet kivitelezhetetlennek  látszó  feladatokkal. Gyanítom, a  kezdeti lelkesedés  hamar  elillanna.

                                      

Akkor  ez  a  fejezet  kihagyható? Nem  KELL  gyötörni  magam,  és szenvedtetni  a  testemet?

Nem  lennék  személyi  edző,  ha  erre  biztatnálak.  Hiszen, gondolj  bele:
-         az  énekesnek  edzenie  kell a  hangját,különben „elmúlik”
-         a színésznek  az  emlékezetét,  hogy  meg tudja  tanulni a szerepeket
-         a  zongoristának  az  ujjait,  hogy  mindannyiunk  örömére  zenélhessen…

Nincs  ez  másképpen a  testünkkel  sem. Jaaa,  hogy  nem  vagy  sportoló? Nem  is  kell azzá  válnod.  Egyetlen  apró indok  van  csupán, ami  mégis  elgondolkodtató:   tested állapota nagyban  befolyásolja  ( hogy  ilyen  visszafogottan  fogalmazzak),  hogy  meddig  tudod  100 %-osan  élvezni  a  kedvenc  tevékenységeidet.

Most  már  végképp  nem értesz  semmit, ugye?
Pedig  egyszerű,  mint  a  pofon. Csak  abban  az esetben  tudod  hosszútávon  az  életed  részévé  tenni  a  mozgást, ha  a saját magad  számára  megfelelő  mozgási  formákkal  kezded.  Különben az egész nem  ér  egy  irgalmatlan kiáltást  sem! J  Sőőőt!  Többet  árt,  mint  használ!

Itt  a  blogban  igyekszem  Neked  olyan  szempontokat  feltárni,  ami  segít  a  döntésben,  mihez  is  kezdj  az  örök  társsal,  a  saját  testeddel!

Várlak  vissza!!!